Saturday 21 November 2015

Izgalmakra vágysz? A Flysky FS-T6-al minden repülés kalandos.



Már nem először hagy cserben, és nem az első távirányítóm. Eddig 3 különböző árú,márkájú és típusú távot próbáltam, és mindegyikkel problémák voltak. Kezdem azt hinni, hogy bennem van a hiba, ólom csorog az ereimben, vagy sugárzik a bőröm, és ezért történnek a rejtélyes jelvesztések. Most komolyan, mekkora az esélye, hogy 3x is hibás távot kapjak, és ezek mindegyike pont a jelvesztések hibát produkálja.  (első: WLtoys JJRC V686G V686J V686K ; második: Turnigy 9X ; harmadik: Flysky FS-T6)

Teljesen tanácstalan vagyok, mi történt megint, ez már a megválaszolhatatlanul sokadik eset, viszont itt SEMMI nem volt amire rá lehetne fogni, hogy biztos az zavart be... habár épp lefele igyekezett a nap, a NAZA Lite-nál volt valami hasonló hiba, lehet ez érte volna utol a Flip32 vezérlőt is?

Délután a tűző napon, kinn voltam egy közeli erdőben, és videót készítettem vele(250-es gép). Csak a Mobius, volt a gépen, mint extra elem. Elég magasan repültem, hogy jól belássa a teret, de nem tapasztaltam semmilyen jelvesztést, végig kontroll alatt volt.
Az utolsó akkut már nem sikerült hasznosan elrepülnöm, ezért hazaérve, kimentem a megszokott helyemre, ahol tesztelgetni szoktam. Gondoltam gyakorlom egy kicsit a forgásokat, stb. Ez egy város szélén lévő viszonylag nagynak mondható kihalt puszta. Ahogy a képen is látszik, csak bokrok és gaz van előttem. A hátam mögött, kb 50 méterre van az út, ami nem túl forgalmas, és mellette több magas feszültségű vezeték. Ez már jelentene valamit? Szerintem pont semmi köze az egészhez.

1.ábra - Ismét egy fura eset

Mivel a hely nem túl látványos úgy döntöttem nem pattintom fel a gépre a kamerát, (amit egyébként kölcsön kaptam, amíg meg nem érkezik az új Xaomi Yi) ...hogy már itt milyen szerencsésen döntöttem, ekkor még nem is sejthettem.

Felszálltam, és némi melegítés után, elkezdtem repkedni ahogy szoktam. Nagy nyolcasokat írtam le, közben próbáltam, pörögni és utána amennyire csak pontosan lehet, irányba állítani a gépet hogy szépen menjen tovább. Ezeket a köröket jobbról balra teljesítettem, nem tudom mennyire távolodtam el. Aztán próbálgattam egyre lejjebb ereszkedni és a föld felett repülni, csak hogy legyen valami izgalom. Ez is túl egyszerűnek tűnt, mert beláttam jól a terepet. Arra gondoltam, hogy ha egyenesen távolodnék, akkor talán nehezebb lenne, szóval elindultam előre. Ezt nem szoktam szeretni, mert a kerülgetések miatt nehezen tudom megmondani hogy mikor merre néz a gép. Most egy nagyon kicsit tovább mentem mint szoktam (legalább is úgy éreztem), szóval gondoltam felhúzom magasra, és visszahozom. De ahogy kezdtem volna emelkedni és visszafordulni, észrevettem hogy már nem én vagyok a főnök. A gép csupán az előre és fel jelet követte, és bármit húztam neki, nem reagált. Ez kb 1-2 mp lehetett... aztán hirtelen elhallgatott és zuhanni kezdett, de már elég magasan volt, gondoltam hátha tudok némi gázt adni hogy tompítsam a becsapódást. A gép mintha fordult volna egyet, de újra szintbe állt, és úgy láttam hogy ismét van kontrollom, habár itt már elég messze volt hogy lássam tényleg egyből követi-e a parancsot. Ugye ha messze a gép, és elvesztettük az orientációt, akkor először is nem kell pánikolni (meglepően higgadt maradtam egész végig, sajnos nem ez volt az első esetem), majd az egyik irányba kell húzni az irány kart, és egészen addig forgatni a gépet míg arra nem megy. Én is így tettem, jobbra húztam, és elkezdtem forgatni, hogy lássam merre megy. Nem sok minden történt, mert kb 2mp múlva ismét elhallgatott, egy nagyon kis időre, majd mikor ismét gázzal próbáltam kompenzálni, viszonylag nagy sebességgel, belerongyolt a földbe.

Nem igazán értettem, hogy most mi a fene történt. Hogy vesztett jelet, miért zakkant meg, és indult el magától, aztán mi történt hogy visszanyertem az irányítást, és mégis miért csak pár mp-re. Mint említettem igen durvának tűnt a becsapódás, nem csak szimplán lezuhant, hanem volt némi sebessége is. Azt vártam, hogy elkezd majd füstölni az aksi, mert atomjaira tört minden. Vártam egy kicsit de nem történt semmi. Hiába kapcsolgattam a beepert, több mint 150 méterre volt, az meg még 20 méterről is épp hogy hallatszik.

Körbenéztem, hogy most pakoljak össze, és minden cuccomat vigyem, azért őrizetlenül csak nem akartam otthagyni mindenem. Bedobáltam a cuccokat a táskámba felraktam a bringára, és a távirányítóval a kezemben elkezdtem tolni be a dzsumbujba. A távot nem mertem kikapcsolni, hátha segíthet majd a lokalizálásban. A fű néhol elég magasra nőtt, kb 50 méter után úgy döntöttem, hogy  a bringát elrejtem az egyik ilyen magasabb fű "sziget" mögött. Tökéletesen takarta az út irányába, szóval nyugodtan indultam a roncsok keresésére. 

Ahogy tovább bóklásztam és egyre közelebb éreztem magam a roncsokhoz, észrevettem hogy a magas fű szigetek is egyre sűrűbbek. Kapcsolgattam a csipogót, és egyszer csak meghallottam. Arra gondoltam, hogy mekkora szerencse lenne ha egy ilyen magas és dús füves részbe csapódott volna bele, akkor talán a csavarok épségben maradnak. Elkezdtem közeledni egyre hangosabb volt, és úgy tűnt hogy tényleg szerencsém van, és egy ilyen helyre esett. Ahogy odaértem, sajnos csalódnom kellett, nem volt ott, hiába rugdostam a füvet és kapcsolgattam a csipogót. De már egészen hangos volt, elindultam hát tovább, és megláttam a gépet, egy másik füves rész közepében. Nem akartam hinni a szememnek. Egyedül a tépőzáras ragasztóval, és szíjjal felcsatolt akku, esett ki a helyéről. Próábltam óvatosan felemelni, nehogy elt9örjem azt ami csak elrepedt, de akárhogy vizsgálgattam nem tűnt fel semmi különösebben nagy sérülés. 

2.ábra - A lehető legjobb hely a becsapódásra

Visszafele, már gyorsabban haladtam, le akartam ülni, és áttanulmányozni, hogy tényleg sérülés nélkül túlélt egy ekkora becsapódást? Főleg hogy a váz, már több helyen is ragasztva van. A nagy sietségben viszont másik útvonalon mentem, és olyan jól elrejtettem a bringámat, hogy volt egy rövidke perc, mikor azt hittem valaki megpattant vele, mivel úgy tűnt hogy ott állok ahol letettem (még a kerék által letarolt fűszálakat is látni véltem), aztán visszanéztem hol jöttem, és feltűnt, hogy kicsit kerültem, és rossz helyen keresem.

A "bázisra" visszaérve aztán akárhogy mozgattam és feszegettem, semmi komoly sérülést nem találtam. Az aksi sarka kicsit földes volt, de nem sérült a borítása, továbbá 2 prop meghajlott, (ez azonban nem mondható sérülésnek, szóval boldogan cseréltem).

Ezután még felszálltam vele, és repkedtem is egy keveset, hogy az aksi lemerüljön. Persze már közel sem mentem olyan messzire, és többnyire füves rész felett próbálgattam a motorokat.
Tanulsága sajnos nincs a történetnek, azóta sem tudom hogy mi történt, és mivel előzhettem volna meg. Arra gondoltam, hogy esetleg, ha a távot felemeltem volna, talán visszajön a jel... ezt már egy korábbi jelvesztés után is elterveztem, csak hát inkább menteni próbáltam a helyzetet, nem pedig a távot dobálni.

Az alábbi eset is hasonló, itt viszont volt rajta fpv rendszer, és egy sűrűn fákkal övezett területen repültem, ahol talán kicsit hihetőbb volt a jelvesztés. A videóban végig van kommentár, szóval nincs értelme tovább magyarázzam, aki kíváncsi rá nézze meg.



Nem érzem különösebben szerencsésnek magam, főleg a modellezéssel kapcsolatban, de azt azért meg kell hagyni, hogy ilyen nagy mázlival zuhanni, csak kevesen tudnak

Ezt egyszer még befejezem...


Tuesday 3 November 2015

Bevásárlólista - 250mm - kezdőknek javasolt


Kötelező elemek: Az itt felsorolt elemek mind elengedhetetlenek a gép működése érdekében, szóval nem lehet 1 alkatrészt sem kihagyni. Aki viszont ennél is olcsóbban akarja kihozni az első gépét, az néhány tartozék leírása alatt, talál némi infót róla, hogy van-e értelme olcsóbb verzió után kutatni.

Az alkatrészek 95%-a Banggoodról lett vásárolva, és pedig azért mert itt nagyon olcsó a szállítás. Bárhonnan beszerezhetőek, de a linkelt helyről a legolcsóbb, szerintem. BG-ról a szállítás általában 15-21 nap, ami a téli ünnepek felé sajnos kitolódik, és február fele is van 2 hét amikor az ottani ünnepek miatt lehet hosszabb a várakozási idő.

Váz: Diatone 37# Silver Blade PCB 250 - 28.99$ 

Nem feltétlen a  legolcsóbb opció. Én azért választottam mert tetszett hogy fehér, és van beépített led+tápcsatlakozó, illetve nagyon könnyű, alig 120g(4 láb+maradék csavarokkal). Sajnos nem szénszál, csak valami erősített üvegszálból készült. A karok igazán vastagok, szóval azzal nem lehet gond, viszont a középső nyák, amibe az áramelosztás is be van építve, érthető módon nagyon gyenge. Ez fog a leghamarabb törni, szóval nem biztos hogy jó ötlet ezt a modell választani, ha van rá esély hogy sűrűn találkozzunk a talajjal. A motorok, egész profin el vannak szigetelve a felső szinttől, ahol a gumibakon ül, a kamera. Tökéletes képet kaptam, minden trükközés nélkül, ami meglepő, mivel maguk a motorok, rendkívül sok vibrációt generálnak.

/A legolcsóbb váz modell BG-on, kb 15$/


Vezérlő: Naze32 Flip32 - 23.99$ 
legpozitívabb csalódás a vezérlő volt. A motorok sajnos rengeteg Vibrációt generáltak, ezt már az első egység tesztelgetésénél észrevettem. Nem hittem benne hogy normálisan be tudom majd állítani, de már az első repülésnél, minden finomhangolás nélkül, olyan stabil gépet kaptam, hogy az valami hihetetlen volt. Precízen végrehajtotta az összes lassú illetve agresszív mozdulatot, és amint elengedtem a kart, szépen visszaállt vízszintbe, nem libegett, nem driftelt(jelentősen). Baseflight szoftvert használok, és csupán nagyon apró himbálózást tapasztaltam kamerán keresztül, mikor filmezni próbáltam vele. (Illetve egyszer, elég agresszíven vezettem, auto level módban, és akkor többször nem akart elsőre szintbe állni)
/Ennél nincs olcsóbb alternatíva, tökéletes választás kezdő és haladó modellezőknek is/


Motor: DYS BE1806 2300KV - 9.79$ 
Már nincs kiírva de több mint 10,000 példányban eladott termék ez BG-on. Nem is csodálom, kezdőknek semmiképp nem kell több mint amit ezek a rendkívül olcsó motorok nyújtani tudnak. Csak 3 cellás aksikkal működnek, sok vibrációt generálnak, és 5030-as proppal, kb 570g-585g a csúcs amit még lomhán de mozgatni tudnak. Ezt nálam egy (318g gép + 180g akksi + 39g mobius + 30-40g fpv) hozta ki. Szóval itt már nem volt fürge de még igen szépen repült. Csupaszon, kb 498g körül mozog (sajnos csak 180g-os akksim van), ekkor már elég jól lehet vele manőverezni, habár itt is csak mondhatni új 2200-as aksival nevezhető gyorsnak. Kezdőknek viszont mindenképp teljes mértékben megfelel, még talán a haladóknak sem gond, hogy nincs elég extra erő a motorban.

/Ennél nincs olcsóbb alternatíva, tökéletes választás kezdő modellezőknek /


ESC: Emax Simonk Series 12A  - 8.60$ 
A szabályzókról nem sokat tudok, semmit nem piszkáltam, megvettem bekötöttem és megy. Nem flasheltem, csak kalibráltam őket, szerintem hiba nélkül működnek, már 100+ repülés és 10+ zuhanás óta. (Egy idő után, jobbra kanyarodásnál(rudder) hiába engedem el a kart, még elég sokáig fordul a gép, egyesek szerint az egyik esc adta be a kulcsot, érdemes venni belőle legalább 1 tartalékot)
/Ennél nincs olcsóbb alternatíva, tökéletes választás kezdő és haladó modellezőknek is/


Töltő: iMAX B6 Balance Charger - 21.68$ 
Az alacsony ár egyenlő silány minőség, ennél a modellnél sajnos igaznak bizonyult. Az IMAX B6 töltő igen népszerű, és sokan szeretik, de ennyire nem rossz, mint a linken található. A táp sajnos nagyon gyorsan melegszik, ami nem biztos hogy normális. A töltő pedig 10/4 esetben túltölti az aksikat, ami viszont már az aksiknak nem tesz jót. Még egyszer megemlíteném, hogy csupán a linkelt típusra gondoltam, egy megbízható Imax, igen szépen muzsikál, kezdők keze között is.
/Ennél nincs olcsóbb alternatíva, de talán megéri kicsit többet szánni rá/

Távirányító: Flysky FS-T6 V2 2.4GHz 6CH (azért van linkelve hogy tudd mit kell elkerülni)
Soha de soha az életben amíg ezt a szutykot gyártják még csak a kezedbe se vedd. 99% hogy ez a táv felelős, az összes jelvesztésemért, amit emberektől és minden zavaró jeltől távolt tapasztaltam. Végül pedig a gépembe került, igaz akkor már csak szívességet tett, mert így hamar pont került a történet végére.



Alternatíva: Turnigy 9X 9Ch Transmitter 59.99$
Ezt az első gépemhez használtam, és igaz ott is megszívtam, mert hibás példányt kaptam, és sem a jobb kar nem volt pontos sem a jel nem volt szakadásmentes, többször előfordult hogy tized mpre elment a gáz... Viszont ezt kb csak én tapasztaltam, senki mástól nem olvastam ilyet. Ugyan abban az árban van mint az előző, de ez legalább több 1000 ember által használt és szeretett távirányító.



Propeller: Gemfan 5x3 Inch Plastic 5030 - 2.22$ 
Ennél jobb propellereket elképzelni sem lehetne. Könnyedén balanszolható, rendkívül erős, és nagyon jól bírja a zuhanásokat is. Az első szett propellerem több min 70 repülést bírt ki, ahol nem 1 jelentősebb ütközést is túlélt. Az ára is igen elfogadható, és a neon zöld szín igen jól látszik nappal is.

/Ennél létezik olcsóbb alternatíva, de semmiképp nem ajánlom, hogy kipróbálja bárki is, mert nem egy 6030-as és 3 ágú robbant fel közvetlen mellettem./


Csatlakozó: XT60 - 4.80$
Mindenképp kell legalább 2db csatlakozó a töltő és a gép tápja miatt. És nem árt ha van még 1-2 elfekvőben sosem lehet tudni. Ez pont nem a legvastagabb fajta, HK-n jobbat találtam, de onnan én is csak 1 szettet rendeltem, amit már elhasználtam.


Nem valami hangos csipogó, mindenesetre már 2x segített megtalálni a gépet, szóval ha nem is akkufigyelőnek állítjuk be, akkor is ajánlott hogy legyen. 


Akkumulátor: Turnigy 2200mAh 3S 20C - 9.99$
Az egyetlen alkatrész amit nem BG-ről rendeltem, az akku volt. Nem találtam megbízható márkát. A LiPo aksiknak egyébként is elég körülményes a szállításuk. HK-ról, is inkább csak a Holland EU raktárból érdemes venni. Innen a szállítás 15$ ami nem olcsó viszont gyors, 3-4 nap. Érdemes ismerősökkel rendelni, vagy ha nincs kivel megosztani a sarcot, akkor egyszerre többet vegyünk, min 2-3 darabot, és így mindenképp jobban megéri mint helyi boltból vásárolni majd 5x áron.

/Ennél nincs olcsóbb alternatíva, az 1300 akku csak 250es géphez jó, a 2200-as sokkal több modellben használható, viszont a 250-esnek egy kicsit már nehéz./

Opcionális cuccok:

1m Premium Velcro - 1.59$ 
Nem csak az askik biztonságosabb rögzítésére használható, hanem számos más akár modellezésen kívüli helyzetet is könnyedén meg lehet vele oldani.



Tie Down Strap - 0.99$ 
A akkut sosem árt kellően szorosra húzni, mivel a gyors irányváltások hamar elmozdíthatják, ami akár instabil repüléshez vagy zuhanáshoz is vezethet.

Aki csak 1 gépen tervez építeni talán sokallja az árat, főleg mivel egy kis leleményességgel ki lehet váltani ezeket a csavarokat, de ha belefér a keretbe akkor jó ha van. 

Tökéletes és gyors módja, az akkuk töltöttségi szintjének az ellenőrzésére.


Zsugorcső - 5.39$
Ez persze itthon is kapható, viszont ilyen széles változattal én még nem találkoztam! Ezt pedig az esc kábeleinek forrasztásánál lehet/érdemes alkalmazni. Az eredeti borítás is egy ilyen zugsorcsővel készült.

Nagyon sok időt lehet megtakarítani, egy ilyen párhuzamos töltésre alkalmas elosztóval. Próbáltam már 4 akkut tölteni, ezt viszont a töltőm már nem bírta. Két azonos 11,4V-ra töltött akkut viszont hiba nélkül tölt 2C-vel annyi idő alatt mint amennyi egynek lenne elég.

JST Connector Plug - 2.49$ 
Hasznos csatlakozók, érdemes egy ilyet az összerakásnál beépíteni, és így bármikor csatlakoztathatunk ledeket, vagy egyéb energiaigényes eszközt a géphez, anélkül, hogy meg kellene bontsuk a szigetelést.


Sosem árt valamilyen módon jelölni hogy melyik a gép eleje vagy hátulja. A ledek az egyik legolcsóbb és egyben legegyszerűbb módja ennek. Ha elég erős, akkor még nappal is tökéletesen egyértelművé válik, hogy mikor merre néz a gép.

Saturday 29 August 2015

Erdő erdő erdő - a lombok fölé, majd vissza a mélybe!


Sok ötlet, és útiterv kavarog a fejemben nap mint nap. Merre kellene menni hogy valami érdekeset, vagy inkább csak számomra újat próbálhassak ki. Többnyire csak idő és/vagy hangulat nincs hogy ezeket mind végre is hajtsam. Tegnap viszont, Youtube-on barangolva, belefutottam egy régebbi videómba, újranéztem és kedvet kaptam, egy újabb készítéséhez. Mivel általában legalább 1-2 útiterv be van tárazva, most az érdekesebbet választottam, és úgy döntöttem kipróbálom mit lehet kihozni egy erdős "túrából"

Mivel a nyár közepén járunk, a napok igen csak rövidnek számítanak, olyan szempontból, hogy már délelőtt meleg van, és még este is épp csak elviselhető a hőmérséklet. Szóval úgy terveztem hogy reggel megyek, és mire a nap már perzseli a leveleket, én már a fák alatt leszek.

Reggel 6-kor keltem, első dolgom volt berakni tölteni az akksikat. Általában úgy tárolom őket hogy 11.4V-ig vannak töltve. Így lassabban öregednek, gyorsabban fel lehet tölteni és ami a legfontosabb, egyszerre többet is tudok tölteni. Eddig csak két aksit próbáltam párhuzamosan, de most valamiért úgy éreztem itt az ideje kipróbálni megy-e 4-el is.

1.ábra Párhuzamos töltő, az imax B6 ennyit nem bír egyszerre

Mielőtt bekötöttem őket a csatlakozókba, lemértem egyenként az összeset. Azt mondják nem szabad 0.03V-nál nagyobb különbség legyen a cellák között, mert akkor nem lesz tökéletes a balanszozás. Nos ezen az értéken pont belül volt mindegyik, szóval, beállítottam 4.4A-re a töltőt(Imax B6 50W). Így optimális estben 0.5C-vel tölt (1.1A) minden akksit. A másik töltőbe beraktam az 5. akkut egyedül, ezt ilyenkor 1C-vel töltöm.

2.ábra Azért sajnos annyira nem pontos ez sem

Mivel nem autóval hanem bringával szoktam csapatni, elmentem bemelegíteni a túra előtt. Ilyen korán kelni nyáron, csak azért éri meg, mert a hajnali szélben, legalább egy rövid óráig érezni lehet egy kis "hideget".

3.ábra A 250-es gép tökéletesen elfér egy sporttáska hátulján

Miután visszaértem, látom hogy mindkét töltő végzett. A sima töltés 12.6-on állt meg ahogy szokott, a másik viszont 12.3-nál villogott. Nos itt nagyon gyorsan elküldtem magam többször egy jó messzi helyre. Pont ma kellett ezzel a 4-es töltéssel kísérletezzek. Gyorsan kikötöttem az akkukat és lemértem mindet. Szerencsére az összes 12.3-ig volt feltöltve, tehát egyik sem sérült. Itt egy kicsit megnyugodtam, de jól csak nem jártam, mert most viszont egyenként kellett feltöltenem mindet, ami rengeteg extra időt vett igénybe. A korai indulást máris buktam.

Kilenc óra volt mire végeztem az összessel, és  sikerült harci díszbe vágni magam. Nos ekkor már érezhető volt hogy ma is jó meleg lesz.
Az úton azon pörgött az agyam, hogy miként is próbáljam bemutatni ezt az egészet. Már jártam sokszor az erdőben szóval tudtam mit lehet látni, és hol lehet esetleg repülni, de többnyire szűkös a hely a keresztülvezető "fő" utat leszámítva. Utólag teljesen fölöslegesnek bizonyult a nagy tervezgetés, mert mivel hajszál pontosan nem emlékeztem minden egyes belógó faágra, ezért az erdőbe érve újra kellett gondolni mindent.

4.ábra 250mm-es 2200 aksival 498g



Az első és legalapvetőbb probléma a felszállás/leszállás kérdése volt. Még nem említettem, de egy 250-es géppel készültem, ami természetesen nem ilyen szintű videózásra lett kitalálva, viszont jóval olcsóbb szervizelni ha ne adj isten mégis belefutnék egy faágba, vagy földbe állnék.
Szóval az első helyen azt találtam ki, hogy mivel nem volt annyira poros a föld, a kezemben tartva a gépet, kicsit megpörgettem a propokat, és majd elfújom a port. Ez nem bizonyult jó ötletnek! Vészmegoldásként mindenképp használható, de érdemes az egyéb cuccoktól jó távoli helyet választani, mert különben szépen beborítjuk magunkat és a felszerelést is... nembaj de a gép legalább tiszta maradt... hát ez sem lett igaz. Felszállás után 5 mp sem telt el, és úgy kavarta a port maga alatt mint egy kis hurrikán.
Szóval az első dolog amit jó tudni az erdőben való repkedésről, hogy az utolsó le nem szigetelt helyre is beférkőzik a kosz/por/levél és egyéb szennyeződés.

Az erdőben videózás legérdekesebb és leglátványosabb része mikor a gép, egy kisebb lombok közti résen, fel tud emelkedni, és elénk tárul mindaz amit eddig csak lentről láttunk. Ez elméletben nem hangzik nehéz feladatnak, viszont egy ilyen kis gépet, sok minden befolyásolhat. A fák felé érve egyből jóval erősebb lett a szél, és ha itt hagyod hogy elvigye valamerre, akkor pár méter után a lombok takarásába kerül és onnantól, csak fájdalmas úton jön le. Ellenkormányozni nem nehéz, de azért mikor mérsékelten elfogadható minőséget akarunk elérni, és nincs gimbal, nem rángathatjuk össze vissza a kart. Elfogadható kompromisszum mellett, óvatosan kicsit késve reagálva kell kibekkelni azt az 5-10mp-et ami minimum szükséges a fák felett, hogy használható snittet kapjunk. Akinek érzékenyebb a szeme, mint pl nekem, az többnyire napszemüveggel repül, ez mondjuk erős napos időben mindenképp ajánlott, főleg ha van rá esély hogy a gép a nap elé/mellé kerül. Az erdőben viszont a napszemüveg, teljesen egybeolvasztja a gépet az ágakkal, szóval semmiképp sem egy vállalható dolog. Viszont amint a lombok fölé emelkedik a gép, már kezdődik is a hunyorgás. Nem árt figyelembe venni ezt is, mert egy pillanatnyi hibás gázadás elég hogy 30 méter magasan felakadjunk egy fára, onnan pedig nem sok módon tudjuk visszaszerezni még a nagyobb gépeket sem.

Az is feltűnt hogy, a sok kusza ág miatt a gép, nagyon hamar beleolvad a környezetbe, így ha hosszabb snittet szeretnénk arról hogy egy bizonyos irányba megy a gép, ajánlott fpv rendszert használni, mert szabad szemmel, 5-10 métert után teljesen elveszítjük a távolság érzetét, és könnyen konfrontálódhatunk egy kisebb felülről belógó ággal. A szűk helyeken a távolabb lévő gépnél, még a magasság tartással is meggyűlt sokszor a bajom, habár ezt lehet csak meg kell szokni, de azért erre sem árt odafigyelni.

Ahogy haladtam egyre beljebb az erdőbe, elfogytak a kitisztítható felszállópályák, szóval muszáj voltam kézből indítani, és ugyanide landoltatni a gépet. A távot a nyakamba akasztva fentről megfogtam a vázat, pont annyi gázt adtam hogy egy kicsit már emelkedjen, én elengedtem, mivel a gép elég stabil, nem kellet kapkodni, szépen állt a levegőben. Leszállásnál odalebegtem közel, és mikor már egy helyben állt, a gázkarra tettem az ujjam, a másik kezemmel pedig alulról megfogtam, miközben lehúztam a gázt. - ez nem is volt nehéz -  Teljesen biztonságosnak találtam ezt a módszert, persze kezdők, és kevésbé stabil rendszerek esetében adódhatnak komplikációk, de optimális esetben B-tervnek mindenképp megfelel.

5.ábra Sziklák felett csak óvatosan, nem sok esély van a túlélésre


Elértem az erdő széléhez, ahol biztos voltam benne hogy szép felvételeket lehet készíteni. A gond csak az volt, hogy szerettem volna átmenetet, tehát bemutatni ahogy az erdőből kirepül, és kint egyre lassul, majd felfele indul.
A kijárat viszonylag szűk volt, nem szerettem volna látszani a felvételen, szóval a gép mögé kellett beálljak. Ezzel az az egy gond volt, hogy nem fogom látni a gépet miután kirepült az erdőből. Miközben akkut cseréltem, és összeraktam a dolgokat, valami megoldáson járt az agyam.
Nem jutott eszembe semmi használható ötlet, szóval úgy voltam vele, hogy felszállok, és majd nyomás alatt bevillan a megoldás. Ez így is történt, csak ezt általában vészmegoldásnak hívjuk, ilyenkor az agy a legkézenfekvőbb megoldással áll elő, és mivel nincs idő mérlegelni nem firtatjuk hogy biztonságos-e. Ez az ötlet pedig az volt, hogy a gép elindul kifelé, mikor már közel van a kijárathoz, akkor elengedem az előre kart, és gyorsan utánasétálok.
Ha végigolvastam volna az eddig írtakat, bizonyára rájövök, hogy amint a gép kiér az ágakon túl, minden ellenem fog játszani.

A gép lassan emelkedni kezdett, én még mindig gyors lépésben próbáltam közelebb jutni, de az egyenetlen talajon, ez nem ment könnyen, és ez befolyásolta az irányítást is. Még nem volt elég hosszú a snitt, szóval ha visszahozom, akkor elölről kell kezdenem. Hagytam még 1 kicsit, de úgy tűnt mintha a gép közben jönne visszafele. Féltem hogy nekimegy a lomboknak, ezért kicsit előretoltam, de akkor meg már nem láttam egyáltalán. Úgy döntöttem ideje lesz feladni, majd felveszem újra, viszont a menetelést csak nem hagytam abba, ezért egy óvatos gázelvétel helyett, teljesen lehúztam a kart (amit persze nem éreztem mert közben már lassabban de még sétáltam), és egyből meglepődtem, mert hirtelen megláttam a gépet zuhanni. Egyből gázt adtam, de már nem tudtam megmenteni, szóval a becsapódás előtti pillanatig még "puhítottam" kicsit a sebességen, majd lehúztam teljesen, nehogy tovább rontsa a helyzetet egy esetleges felcsavarodó fűcsomó.

Szerencsére pont olyan helyen zuhant le ahol a gaz kicsit magasabb volt, és semmi baja nem lett. 2 percre rá, már ismét a levegőben volt, majd a 3. percben megint a földön/ben. Ezt úgy hoztam össze, hogy miután felszálltam és még az esések utáni koreográfiát gyakoroltam épp(puha talaj fölött, lebegés, gázjáték, és 4 irányba való hirtelen mozgás), teljesen érthetetlen okból túl közel mentem egy bokorhoz, és jobbnak láttam lefele kerülni, azaz földbe pontosabban puha fűre landolni. Ismét nem lett baja, habár itt alig 70 centit esett.

A hosszú snittet feladtam, tudtam hogy van egy hasonló, de kicsit tágasabb "alagút" is, a közelben, szóval becéloztam azt. Sajnos elég közel volt, hogy az odavezető úton semmilyen értelmes alternatívát ne tudjak kitalálni, miképp is lássam a gépet mikor kiér az erdőből.

Szóval az előző esetből okulva arra jutottam, hogy azért történt a baleset, mert túl lassan közeledtem. Ezt egyszerűen futással szerettem volna orvosolni. Egyszerűen remek ötlet, egy aktív, látótávolságon kívüli gép után futni, élesített távirányítóval,ami közben a nyakunkba van akasztva.
Szóval felszálltam, belőttem az út közepét és elindultam a tisztás fele, mikor kiért elengedtem az iránykart, nagyon kicsi gázt adtam még álltamban, és miután láttam hogy szépen emelkedik, és a lendület még viszi is előre, elkezdtem rohanni utána, hogy aztán most mekkorát fogok alkotni (nem tagadás, kicsit izgultam, mivel ezt a felvételt azóta tervezem hogy megláttam ezt a helyet.).
Mindenképp nagyot alkottam, mert erre az esetre emlékezni fogok, talán jobban mint az első komoly ütközésemre. Ugyanis az történt, hogy kb a 3. lépésnél, a nyakba akasztó, távirányító felőli karabinere, balra csúszott, és letolta a gázkart. Én viszont csak annyit láttam, hogy elment a gép hangja és zuhan. Nem volt időm lereagálni, kb 10-15 méterről hamar földet ért. Csak ezután jutott eszembe, hogy valószínűleg én "lőttem le". Mikor leesett láttam hogy valami nagyobb darab elrepült balra. Meg voltam győződve, hogy az az egyik kar lesz, már kezdtem is temetni a vázat.
De mikor odaérten meglepően tapasztaltam, hogy minden egyben van. A mobiust tartó gumibak ugrott le, de még a kamera is rögzített, ami azért fura, mert egy közepes ütéstől is le szokott állni (habár ma már tréningeltem erre az esésre nem is keveset)

6.ábra legjobb proppok 5030, több mint 70 repülést és 10 zuhanást éltek túl,
ideje nyugállományba vonulniuk 

Visszamentem a cuccokhoz, hogy jobban megvizsgáljam, és visszakínozzam rá a gumibakot, hogy befejezzük a felvételeket. Nagyon örülhettem, hogy megúsztam, mert a sérülésekből semmit nem vettem észre. Amint a képeken is látszik az egyik prop megtört a tövében, a bal hátsó láb felhajlott kb 1-2 cm a váz hátulja pedig szinte teljesen eltört.

7.ábra bal hátsó láb felgörbült

Megtisztítottam úgy parasztosan fújkálva, kézben felpörgettem párszor a motort, majd miután láttam hogy megy, feldobtam rá a kamerát és indultam vissza befejezni a jelenetet. Ismét kézből startoltam, viszont most az elhajlott kar miatt a gép már nem volt stabil, ahogy elengedtem elindult felém, erre nagyon gyorsan kellett ellenkormányoznom, de ott meg már bokor volt, szóval jobbnak láttam ismét a biztonságot jelentő gazba leengedni, az mégiscsak puhább. Ilyen sokszor még sosem zuhantam, egy nap alatt.

8.ábra végigrepedt a középső elem

Szemügyre vettem hogy mitől őrült meg, és most már feltűnt hogy az egyik láb nem szimmetrikus. De miután megfeszegettem elég strapabírónak tűnt, úgyhogy tovább kínoztam, mivel az aksi még alig merült valamit.
Ezek után viszont már érződött hogy sok minden nincs rendben. Valószínűleg a megrepedt és meghajlott propeller sem segített, mivel a gépnek viszonylag fura hangja volt, és egyáltalán nem volt stabil. Az akkut már csak elrepültem, így is maradt egy amit nem használtam fel, de jó is lesz azt majd otthon visszameríteni. (egy teljesen feltöltött akkut, a töltőm 100-110 perc alatt merít 12,6-ról - 11,4-re , ezzel viszont csak az a hiba, hogy elég rendesen megszenvedek (időben) a feltöltéssel is, és most 2x annyit várni hogy lemerüljön, kicsit bosszantó)

Szóval, erdőben nem egyszerű repülni. Sőt talán azt is meg merem kockáztatni, hogy ennél nagyobb géppel, kész őrültség erdőben csapatni. Alig pár méter után elfogy a tér, és rendkívül nagy tapasztalat szükséges, hogy problémamentesen túléljük a napot.

Itthon aztán, nekifeszültem, és megjavítottam a gépet, mert csak nem nyugodtam bele, hogy az aksit a töltővel merítsem le, illetve kíváncsi voltam, hogy mennyit ér a ragasztás, kell-e új vázat rendelnem. Az alábbi videóban részletesebben beszámolok, a sérülésekről, és ezek javításáról, illetve a gép javítás utáni állapotáról.